Tudatlanság a woke-ot illetően, ifjabbik Netanjahu, digitális forradalom, nemzetstratégiai kérdések. Ilyen volt az MCC nemzetközi médiakonferenciájának első napja!
Véget ért az MCC nemzetközi médiakonferenciájának első napja. Izgalmas szerda volt, Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke kijelentette, hogy a médiáról nemzetstratégiai kérdésként kell gondolkodni, az egyik résztvevő alapító-szerkesztő elmesélte, hogy olasz szocialista védte meg Orbán Viktor politikáját Brüsszellel szemben egy amerikai lapban, mert bár nem ért egyet Orbánnal, de azon régi vágású szocialisták egyike, akik még hisznek a többség akaratában. Valamint egy német médiavezető hosszú nyilatkozatának is fültanúi lehettünk a woke-ideológiáról („Nem tudom, miről beszél, szerintem ez hülyeség, nem válaszolok”). Ilyen volt az első nap!
Az első panel arra a kérdésre kereste a választ – ami egyébként vissza-visszatérő téma volt a nap folyamán –, hogy hogyan változott meg a média a digitális átalakulás folyamán, és hogyan váltak az új formátumok a hírfogyasztók első számú információs forrásává.
Sohab Ahmari, a Compact Magazine alapító-szerkesztője, Rod Dreher, a The American Conservative vezető-szerkesztője, Colin Morrison, a Flashes & Flames Media Ltd. alapító-szerkesztője, Szalai Zoltán, a Mandiner hetilap főszerkesztője, az MCC főigazgatója, valamint Javier Villamor, a 7NN újságírója vitatták meg a digitális átalakulásból adódó új lehetőségeket. A moderátor Arany Bence, a Mindset Pszichológia alapítója volt.
Mint említettük, Sohab Ahmari egy érdekes anekdotát is megosztott, erről ide kattintva olvashat bővebben:
A beszélgetés során Colin Morrison leszögezte, hogy a különféle médiatípusok sose fognak eltűnni. Mint mondta, lehet, hogy jön valami új, s az elvesz a többitől, de a régiek sose tűnnek el teljesen. Illusztrációként megemlítette a printmédiát, amely, mint mondta, átalakult, de el nem tűnt.
Megjegyezte az online média nagy erénye, hogy gyorsan lehet frissíteni, könnyű elérni és relatíve olcsó fenntartani. Szerinte a média kapcsán jelen lévő vita nagy része azért van, mert a változáshoz való hozzáváltozás szokatlan a médiaszereplőknek.
Javier Villamor a beszélgetésen megosztott egy történetet, amely vele és a nagymamájával esett meg. A történet előtt kijelentette: nem objektívnak kell lennie az újságírónak, hanem őszintének. Az általa tapasztalt balos médiatöbbség kapcsán mesélte el a történetét. Villamor egy spanyol újságíró, akinek a nagymamája Franco rezsimje alatt nőtt fel. Amikor Villamor újságírónak állt, volt egy beszélgetése a nagymamájával, melynek során megkérdezte, hogyan tájékozódott Franco idején, s ezt a válasz kapta:
Tudod, mindenki tisztában volt vele, hogy mi történik, csak tudni kellett olvasni a sorok között”.
Villamor elmondta, hogy a probléma a mai korban az, hogy mindenki meg tudja választani a maga realitását. A krízisek kapcsán az emberek rájöttek, hogy mennyi hatalma van a médiának, és Spanyolországban rájöttek, hogy a mainstream médiát nem érdemes olvasni. Az emberek új, alternatív információs formákat követelnek, szerinte a spanyol fősodor úgy kezeli az olvasókat, mintha idióták lennének.
A második panel inkább technológiai szempontból ragadta meg a digitális forradalom kérdését. A fő téma a technológiai háttér volt, hogy hogyan lehet megváltoztatni a médiafogyasztási szokásokat, és milyen hatásokat lehet kifejteni a médiapiac szerkezetére.
George Chirita, a Román Audiovizuális Kommunikációs Egyesület igazgatója, Viv Regan, a Spiked ügyvezető szerkesztője, Ylenia Swierk, a Piano Software Inc. stratégája és Vaszily Miklós, az Indamedia Csoport társtulajdonosa beszélgetett a hagyományos média ellehetetlenüléséről, miközben Kálnoky Boris, az MCC Média Iskolájának vezetője moderált.
Vaszily leszögezte:
A harmadik panel során jogász nézőpontból tekintettek arra a veszélyre, amit a nagy techcégek jelentenek az újságírásra. Felmerült az úgynevezett „European Media Freedom Act” is, amelyről Szánthó Miklós így vélekedett: bár az eredetileg semleges lenne, például kiegyensúlyozottságot vár el, de valójában politikai érdekeket szolgál. Az európai médiaszabályozás a fake news-zal kíván harcolni, miközben az egyik legnagyobb fake news a politikai korrektség, amivel viszont Brüsszel nyilván nem áll szemben, jelentette ki.
A beszélgetésen részt vett George Chirita, a Román Audiovizuális Kommunikációs Egyesület igazgatója, Koltay András, a Nemzeti Média. és Hírközlési Hatóság elnöke, Florian Nehm, az Axel Springer SE EU rovatának vezetője, Dr. Jorge Soley, az El Debate munkatársa, valamint Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója. A moderátor Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője volt.
És ez volt az a beszélgetés, amikor elhangzott a már említett
Nem tudom, miről beszél, szerintem ez hülyeség, nem válaszolok”
gondolat.
A beszélgetés során elhangzott még továbbá, hogy a „neomarxista progresszivizmus” nemcsak nyomást kíván gyakorolni politikai érvek mentén, hanem megpróbálja eltörölni az önmagától különböző érveket és megközelítéseket, köztük a konzervativizmust is. Koltay András, az NMHH elnöke pedig leszögezte, az NMHH fő feladata az egységes, átlátható médiapiaci felügyelet.
Az online média nyereségességéről szóló pódiumbeszélgetés volt talán a legnagyobb dobás: az ifjabbik Yair Netanyahu leszögezte:
fellibbent a függöny, és mindenki tudja már, mi folyik itt”.
Yair kifejtette, hogy Izraelben a média nagy részét a radikális balosok uralják, akik a választópolgárok alig 10 százalékát teszik ki. Mint mondta, a közösségi média segítségével most már mindenkinek van hangja, nehezebb az agymosás és maga a közösség is éberebben kiszúrja a propagandát és a hazugságokat. Kifejtette, az új technológiáknak köszönhetően a „demokratizálódás” nagyon pozitív folyamata figyelhető meg a médiában.
Beszélgetőtársa, Kovács Tibor, a Ringier Hungary vezérigazgatója hozzátette, a megváltozott körülmények között is a minőségi, speciális tartalmak a fontosak, a kérdés, hogy ki fog fizetni ezekért a tartalmakért.
Jacek Karnowski, a Fratria és a Sieci hetilap főszerkesztője, Kovács Tibor, a Ringier Hungary vezérigazgatója, Yair Netanyahu kolumnista, rádióműsorvezető, izraeli politikai közösségi média influencer és Ralf Schuler, a Bild berlini parlamenti irodájának volt vezető tudósítója beszélgetett az új technológiák kapcsán felmerülő üzleti modellekről, miközben Gladden Pappin, az American Affairs társalapítója, az MCC vendégoktatója moderált.
A nap utolsó beszélgetése Alvino-Mario Fantini, a The European Conservative főszerkesztője és kiadója, Jean Sébastien Ferjou, az Atlantico.fr alapítója és szerkesztője, David Jones, a Danube Institute kutatási igazgatója és Alexander Marguier, a Cicero főszerkesztője panelbeszélgetése volt, miközben Tibor Fischer, az MCC Irodalmi Műhelyének vezetője moderált.
Alexander Marguier elmondta, hogy sose határozta meg magát balosként vagy jobbosként, viszont a 2016-os migrációs válság során írt egy cikket, amiben megjegyezte, hogy maga a vállság kezelése nehéz lesz. Ennek kapcsán ráaggattak olyan jelzőket, mint „a jobboldalisággal vádolt”, illetve „a gyanítottan jobboldali”, aminek kapcsán feltette a kérdést:
Csupán pragmatikusak akart lenni, tette hozzá. Azt hitte, hogy ez a normális.
Nyitókép és képek: Gyurkovits Tamás/MCC
A Közép-európai Csúcstalálkozón felszólalt az Egyesült Államok ügyvivője, aki hazánkat méltatta, s arról beszélt, hogy a Trump adminisztráció nem tekinti sem ütközőzónának, sem háttérországnak Közép-Európát.
Az egyetem nem volt hajlandó leállni a szélsőséges, baloldali politizálással, így a kormánynak lépnie kellett. Az egyetem faj, nem és származás, illetve ideológiai alapon felvételiztetett – ez verte ki a biztosítékot Trumpéknál.
Ez ugyanaz a média.
A BDPST Group vezetőjével zárult a Money Talks'25 konferencia.
„A pártoktól korábban megszokott együttműködésre törekvő stratégiával szemben a Tisza Párt elnöke inkább a médiával való hadviselést választotta” – írta összeállításában a Faktum.
Orbán személyes politikai ambícióinak oltárán Magyarország feláldozta az évtizedeken át felépített nemzetközi szövetségi rendszerét, egyetlen igazi nyertese van: Putyin.
Mark Rutte számára is a béke a legfontosabb.
A publicista alaposan odapörkölt többek között Szily Lászlónak, Tóta W. Árpádnak és Puzsér Róbertnek is.
